A nyár könnyedebb borai után valami összetettebb íze vágytunk, ezért gondoltuk, hogy belevágunk a vörösborok tesztjébe. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az átlagos fogyasztói ízléshez mely bor áll ma legközelebb a boltokban kapható termékek között. A választék hatalmas mind árban, tájegységben és fajtában, ezért mi a max. 2.000 Ft/L bekerülési értékű borok közül választottunk és tovább szűkítettük egy népszerű kategóriára, a cuvéekre.

A VÖRÖSBOR CUVÉE

A cuvée, két, esetenként többfajta szőlő összeszüretelésével, must vagy bor adott célú összeállításával készült bor. Nagyon népszerű eljárás ez ma Magyarországon, legismertebb klasszikus cuvée az Egri Bikavér, de a pincészetek, borászok szeretnek kísérletezni és új arányokat, fajtákat bevonni. Nos, ezzel mi fogyasztók csak jól járunk, hiszen új ízeket fedezhetünk fel. Bár a “bortörvény” nem írja elő a cuvéeken, hogy fel kell tüntetni a felhasznált szőlők fajtáit, így sok esetben csak tippelni lehet, hogy mely szőlőkből készült a házasítás.

Magyarországon a vörös cuvéek alapszőlői: a merlot, zweigelt, kékfrankos, kadarka, kékoportó, de vannak cabernet savignon, cabernet franc, blauburger, medoc, pinot noir, Syrah, Turán és még sokféle házasítások is.

 

TESZT MENETE

A teszten a Magyarországon előállított és a hazai üzletláncokban kapható, 2.000 Ft/Liter ár alatti vörös cuvéeket vizsgáltuk. Csak a száraz borokat kóstoltunk. Nem találtunk olyan évet, ahol mondjuk 8 különböző pincészet borát is összekóstolhattuk volna, így az évjáratok változóak, 2014-2018 között.

A tesztet mi, a Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület tagjai végeztük, a teszten 11-en vettünk részt.

Az Egri Bikavér kimaradt a tesztből most. Ennek 2 oka van:

1. Az Egri Bikavér megér egy külön tesztet, annyi változata van. Meg is fogjuk csinálni!

2. Kíváncsiak voltunk az elmúlt évek magyar házasítás kísérleteire, annyi izgalmas vörösbor van még Szekszárdon, Villányban, Egerben és a Balaton körül.

 

KÓSTOLÁS, ELŐKÉSZÜLET

Vékonyfalú, öblös pohárból kóstoltunk, a pohár térfogatának maximum 1/5-ig töltöttük borral, ami úgy 0,6 dl bort jelent. A kóstoló helyiséget a vakteszt előtt és közben a szünetekben is többször kiszellőztettük. A borokat egységesen 14-16 C közé hűtöttük.

Az illat értékelésénél megállapodtunk abban, hogy az első benyomás alapján döntünk. A korábbi borteszteken is az orrunk “fáradt el” a leggyorsabban.

A kortyot megjárattuk a szánkban, így valóban jobban feltárul az íze. A szakirodalomban ellentétes véleményeket találtunk a bor lenyelését vagy kiköpését illetően. Több helyen olvastunk erről és ismerős borászt is megkérdeztünk. Így a kiköpés mellett döntöttünk, mert féltünk, hogy az apránként lenyelt bortételek befolyásolják majd a kóstoló második felében lévő borok értékelését.

A tételek között kifli szeleteket és tiszta vizet fogyasztottunk.

AZ ÉRTÉKELÉS MENETE

Fogyasztói vakteszt, nem vagyunk borszakértők. Próbáltuk az átlag fogyasztók szemszögéből értékelni a vörösbor cuvéeket, az alábbi szempontok szerint.

Illat: mivel több évjárat volt, így abban állapodtunk meg, hogy csak egy dologban állapodunk meg 🙂 Szóval, mindenki a saját ízlése szerint értékeli az illatot. Ugye a fiatalabb évjáratnál ez lehet frissebb, gyümölcsösebb, míg a többéves boroknál “elmélyül” az illat. Tehát inkább csak a kénes, rossz illatot pontozzuk le, a többit az egyedi ízlésre bíztuk.

Íz: itt az volt az egyetlen és talán amúgy is leglényegesebb szempont, hogy a bor íz egyensúlyát pontozzuk. Tehát a gyümölcsös ízjegyek, az alkoholtartalom, a savasság mennyire erősíti a bort, összhangban vannak-e egymással, vagy az egyik túlzó érzékelése tönkreteszi a kóstolás élményét.

Jólesett-e:  ez a pontszám azt tükrözi, hogy innánk-e ebből a borból még egyszer, mert valóban jólesett.

A színt nem értékeltük, mert ez nagyban függ a technológiától és fajtától és utólag is úgy látjuk, hogy nem befolyásolja a bor minőségét. Ráadásul szinte mindegyik bor zöld üvegben kapható, így a fogyasztó sem tud dönteni vásárláskor a bor eredeti színe alapján.