Sokan vagyunk úgy, hogy csak frissen őrölt kávéval tudjuk indítani a reggelt. Már a kávészemek illata is afféle ébresztő. Láttunk már olyat, hogy egyesületünk egyik tagja afféle oxigénmaszkként használta a szemes kávé tasakot! Napközben a munkahelyen már nem mindig van lehetőség frissen őrölt kávéból főzni a második, harmadik… kávét, ezért úgy gondoljuk, hogy az első kávét otthon csak frissen őröltből főzzük, mert megérdemeljük. Ti pedig, Kedves Olvasóink, már nagyon megérdemeltetek egy szemes kávé tesztet, amit annyian kértetek is az őrölt kávé tesztünk után, hogy úgy láttuk, itt az ideje! Következzen a 18 szemes kávét felvonultató tesztünk eredménye!

bor2.jpg

ROBUSTA VS. ARABICA KÁVÉK

2 különböző fajta kávécserje termése az arabica és a robusta. A robusta igénytelenebb, alacsonyabban fekvő területeken is megterem. A robusta erősebb, magasabb koffeintartalmú kávé, de egyszerűbb kávéélményt ad.

A robusta kávé fő termőterületei: Nyugat-Afrika, Elefántcsontpart, Angola, Uganda, Indonézia, Vietnám.

Az arabica-t macerásabb termeszteni és csak magasabb (1000-2000m) hegyeken nő. Ennek megfelelően az arabica fajta a drágább kávé (úgy a duplája az ára a robustáénak). A tiszta arabica savanyúbb, kevésbé keserű, hosszú lecsengésű, aromagazdag kávé.

Az arabica kávé fő termőterületei: Etiópia, Tanzánia, Guatemala, Java, Costa Rica, India. Kolumbia, Brazília.

img_7195_1.jpg

A TESZT MENETE

A márkás kávék mellett természetesen bevásároltunk az áruházak sajátmárkás termékeiből is.

A 16 féle kávét 2 turnusban kóstoltuk meg. Ennek fő oka, hogy kb 8 kávé után a illatreceptorok hajlamosak elfáradni, bár az ízlelőbimbók kitartóbbak, mégis így éreztük korrektnek a tesztet.

A 8 kávé kóstolását is megfeleztük egy húsz perces szünettel. Közben vízzel kiöblögettük az előző kávék ízét. 2 kávé között is folyamatosan ittunk vizet.

Bár többféle darálós kávéfőző is rendelkezésre állt, mégis úgy döntöttünk, hogy külön daráljuk és egy nagynyomású kávéfőzővel főzzük le a kávékat. Ennek oka az, hogy a darálós kávéfőzőknél ott volt az előző kávébabbal való összekeveredés lehetősége. Továbbá nem tudtuk, hogy pontosan hány gramm kávét darál egyszerre. Mi 7 grammot számoltunk adagonként, ezt előre kimértük és ebből 30ml kávé főtt le. Ez a standard espresso mennyiség.

A kávékat közvetlenül főzés után szagoltuk és pár másodperccel később kóstoltuk. Melegen intenzívebb az íze, jobban elkülönülnek az aromák.

Természetesen magában kóstoltuk a kávét, tehát cukor és tej nélkül.

A tesztet, ahogy eddig is a Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület tagjai végeztük el. Ezen a teszten most 10-en kóstoltuk a kávékat.

A tesztre a 5.000 Ft/kg egységár alatti, országosan kapható kávék kerültek be.

facebook.jpg

AMIT VÉGÜL NEM PONTOZTUNK

A darálás előtt megvizsgáltuk az egész kávészemeket. Néztük a színüket, méretüket, a tört szemek arányát, és a darálás előtti illatukat is.

A sötétebb színű kávék végül mutattak némi egyezést azokkal a kávékkal, amelyeket erősebb pörkölésűnek éreztünk.

Viszont az egész kávészemek méretéből nem tudtunk megállapítani semmit, amit azután a darálás és főzés után is megerősíthettünk volna. Magyarul a kávészemek mérete semmiképp nem minőség jel, hanem inkább fajtajelleg, a kávébabok végső méretüket a pörkölés hatására érik el.

Az egész kávészemek illata viszont már tükrözi a belőlük főzött kávé várható illatát. Bár akad egy-két kávé a tesztmezőnyben, aminek az illata után az íze visszaesés.

A dobogósok

elso_5.jpg

A tört szemekre végeztünk egy kísérletet. 3 kávéból különválogattuk az egész szemeket és a tört szemeket (a tört szemek aránya 3-5%, ezért ezt a nagyobb kiszerelésű kávékon végeztük el, hogy legyen egy főzésre elég tört szem). A tört szemekből főzött kávéban igaz gyengén, de felismerhetően erősebb volt a pörkölés illata és a pörkanyagok íze is, mint ugyanazon kávébabok az egész szemeiből főtt kávéban. De mivel egyik kóstolt kávénál sem magas a tört szemek aránya, így ezzel sem foglalkoztunk, elfogadtuk ezt a szemes kávék sajátosságának.

 

ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK

A kávék tiszta robusták, keverékek és 100% arabica fajták is lehettek. Kóstoláskor senki nem tudta, hogy éppen mit iszik, ezért be kellett írni a felismert jelleget is a pontozólapra.

A kávé elég összetett ital, ezért a pontozást is kiterjesztettük több részre.

1. Kávéillat: mindegy hogy robusta vagy arabica fajtára jellemző illatot érzünk, itt a kávéillat intenzitására voltunk kíváncsiak, hogy forrón kiadja-e a finom kávéaromákat

2. Pörkölés illata: ennek akkor volt szerepe, ha kellemetlen, túl-pörkölt illatot éreztünk

3. Testesség: a sűrűség mértéke, amit a kávéban rejlő olajok adnak meg. A híg, üres kávékat lepontoztuk.

4. Kávé íz: a felszabaduló aromák gazdagságát pontoztuk

5. Keserű íz intenzitása: a keserű íz egy jó kávénál a magas koffeintartalom jele lehet. Rossz kávénál pörkölési hiba, de akár fajtajellegzetesség is lehet. Nem volt baj, ha keserű ízt éreztünk, sőt, de a túlzottan keserű vagy csak keserű kávékat lepontoztuk.

6. Pörkölés íze: mennyire intenzív a kávé íze? A pörkölés minősége gazdagította-e a kávé aromákat?

7. Ízharmónia: minden kávé kóstolása után vártunk 15-20 másodpercet és az utóízzel együtt értékeltük az adott kávé harmóniáját