Új szabályok hatályba lépése esetén nagyon sok kérdés merülhet fel azok értelmezésével kapcsolatban, így van ez az építkezések tekintetében is. A közelmúltban változtak a sajáterős építési szabályok, ami akár jelentősen fel is forgathatja az építkezők életét. Már vannak szakértői tapasztalatok is arról, milyen kérdések merültek fel eddig a jogszabály módosítással kapcsolatban. Cikkünkben megmutatjuk az illetékes minisztérium a Miniszterelnökség által is felvetett gyakori kérdéseket és az azokra adott válaszokat, elektronikus építési napló vezetési szakértő kiegészítéseivel.

Itt tudsz ingyenes csatlakozni 20.000 fős Házépítők csoportunkhoz! Gyere és építkezzünk együtt!

 

Saját erős építkezés 2020

Szakértőnk kiegészítéseit vastagított, döntött és kék színű betűkkel emeltük ki. Fontos megjegyzés a szakértői véleményekhez: ezek a megjegyzések szakmai gyakorlati tapasztalatokon alapulnak, de mint mindenki más egy szakértő is tévedhet, ezért minden felmerülő kérdésnél indokolt megkérdezni több hozzáértőt, valamint az illetékes építési hatóság munkatársait is.

A Miniszterelnökség által felvetett gyakori kérdések és válaszok a sajáterős építkezésekkel kapcsolatban

Milyen könnyítések vannak a saját lakhatás céljából megvalósuló egyszerű bejelentésnél?

  1. október 24-től a természetes személy saját lakhatása céljából tervezett építési tevékenységnél
  • nem kell építési naplót vezetni,
  • nem kell az egyszerű bejelentési dokumentációtól való eltérést bejelenteni,
  • nem kell a tervezőt tervezői művezetésre megbízni, valamint
  • nem kell tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás.

Lehet-e vezetni természetes személy saját lakhatásának céljából megvalósuló egyszerű bejelentésnél elektronikus építési naplót?

Igen, de ebben az esetben az naplóvezetésnél a naplóvezetésre vonatkozó szabályokat be kell tartani.

Mikor kötelező elektronikus építési naplót vezetni az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén?

Ha az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet nem természetes személy és nem saját lakhatásának biztosítása céljából végzi, valamint ha a bejelentést 2019. október 24. napját megelőzően tették meg és a kivitelezést elkezdték (építési naplóban rögzítve). Amennyiben több lakásos épület (például társasház, de ilyen már az ikerház is) kivitelezése a cél, úgy építési napló nyitása kötelező, még ha a naplónyitás és a kivitelezés is külön-külön saját lakhatás céljából történik.

Saját erő mellett más forrásból (pl.: banki hitel, CSOK, stb.) történő kivitelezés során, a forrást biztosító kérheti az elektronikus építési napló vezetését, mely során az e- napló vezetési feltételeket teljesíteni szükséges.

Ha az építtető saját lakhatásának biztosítása céljából kíván építkezni, és elektronikus építési naplót is szeretne vezetni, akkor nyithat-e elektronikus építési naplót, ha az ÉTDR-ben tett egyszerű bejelentésének benyújtásától számított 15 nap még nem telt el? 

Igen nyithat, de az elektronikus építési napló megnyitása nem jogosítja fel az építési tevékenység megkezdésére, végzésére, az építkezést leghamarabb megkezdeni a bejelentéstől számított 15 nap eltelte után.

Mi a teendő, ha az építtető az egyszerű bejelentés dokumentációjától el kíván térni, azonban az elektronikus építési napló vezetésére nem kötelezett?

A megkezdett építési-szerelési munkákra vonatkozó kivitelezési dokumentációnak az építési munkaterületen rendelkezésre kell állnia papír alapon, így az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység kivitelezési dokumentációjának is, amelynek tartalma legalább a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletben meghatározott tartalmú egyszerű bejelentési dokumentáció, attól függetlenül, hogy az az építési naplóban feltöltésre került. Ezért, ha ettől el kívánnak térni, úgy a változást tartalmazó dokumentációnak is az építési munkaterületen rendelkezésre kell állnia, jelen esetben papír alapon, de hatósági ellenőrzés céljából, ha elektronikus napló is vezetésre került, úgy ajánlott oda is feltölteni.

Mikor kötelező az építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni?

  1. október 24. napja előtt tett egyszerű bejelentések esetén továbbra is kötelező a tervezői művezetés. 2019. október 24. napjától tett egyszerű bejelentések esetében, csak azoknak kötelező a tervezői művezetés, ahol az építtető nem természetes személy és nem saját lakhatásának biztosítása céljából végzi az építkezést.

Lehetőség van-e az építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni, ha az építtető saját lakhatásának biztosítása céljából kíván építkezni?

Attól, hogy 2019. október 24-étől a természetes személy saját lakhatási célú építkezése tervezői művezetésre nem kötött, lehetőség van, de ezt az építtető és az építész tervező között kötött tervezési szerződésben kell rögzíteni. Ebben az esetre a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletben a kötelező tervezői művezetésre vonatkozó szabályok nem vonatkoznak. Ezért mindent a tervezési szerződésben szükséges meghatározni.

Kötelező-e a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás?

A 2019. október 24-ét megelőzően tett egyszerű bejelentésekre az október 24-e előtti szabályok vonatkoznak, ezért ezen építkezések esetében továbbra is alkalmazni kell a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítást. A 2019. október 24. napjától megtett egyszerű bejelentések esetében a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás nem kötelező, ha az építtető természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából kívánja végezni. Amennyiben az elektronikus építési napló vezetése mellett dönt az Építtető, úgy az építési napló szabályai az érvényesek, így a fővállalkozónak a kivitelezői felelősség biztosítással rendelkeznie kell, melyet az építési napló felületén rögzíteni kell.

A 2019. október 24. napjától megtett egyszerű bejelentéseknél kell-e munkabiztonsági és egészségvédelmi terv?

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése alapján az egyszerű bejelentés kivitelezési dokumentációjának nem kötelező tartalmaznia a munkabiztonsági és egészségvédelmi tervet.

Az építésfelügyeleti hatóság 2019. október 24. napjától megtett egyszerű bejelentéseknél is tarthat hatósági ellenőrzést?

Igen.

  1. október 24. napjától megtett egyszerű bejelentések kivitelezési tevékenységének hatósági ellenőrzésekor mit ellenőriz az építésfelügyeleti hatóság?

Ugyanolyan ellenőrzést folytat le, mint a 2019. október 24. napját megelőzően tett egyszerű bejelentések esetén. Ugyanúgy vizsgálja a jogszabályoknak – így az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (2) bekezdésének, a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletnek, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletnek, a helyi építési szabályzatnak, az OTÉK-nak (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletnek – és szakmai szabályoknak való megfelelést.

Mit kell mellékelni a hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez az egyszerű bejelentéssel felépült lakóépület esetében?

A hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtásakor  – ha a hatósági bizonyítványért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, igazolni kell a díj megfizetését (jelenleg nincs igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség), – mellékelni kell a statisztikai adatlapot, – mellékelni kell az energetikai tanúsítványt, valamint – ha a kivitelezési tevékenység saját lakhatás biztosítása céljából valósult meg, mellékelni kell o a fővállalkozó kivitelezőnek az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben meghatározott tartalmú nyilatkozatát, vagy – ha a kivitelezési tevékenységbe az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint fővállalkozó kivitelezőt nem kellett bevonni – a szakirányú szakképesítéssel rendelkező személynek vagy személyeknek e nyilatkozattal megegyező tartalmú nyilatkozatát és szakirányú szakképesítésének igazolását, és a megvalósulási dokumentációt, ha az egyszerű bejelentési dokumentációtól a kivitelezési tevékenység során eltértek.

Mit ellenőriz az építésfelügyeleti hatóság a hatósági bizonyítvány kiadása előtt?

Az építtető a hatósági bizonyítvány kérelmének benyújtásakor a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésében meghatározottak meglétét, továbbá az elektronikus építési napló vezetése esetén meggyőződik a fővállalkozó kivitelező nyilatkozatának megtételéről. Ez a szabályt minden egyszerű bejelentésre alkalmazni kell, független az egyszerű bejelentés megtételének időpontjától.

A 2019. október 24. napját megelőzően tett egyszerű bejelentéseknél szükséges-e az elektronikus építési napló továbbvezetése? 

Amennyiben az egyszerű bejelentést 2019. október 24. napja előtt tették meg, és az építtető az építési munkaterületet a fővállalkozó kivitelező részére nem adta át, vagyis az egyszerű bejelentése alapján a kivitelezési tevékenységet még nem kezdte, építtető eldöntheti, hogy kíván-e élni ezen egyszerű bejelentésével, vagy az október 24-étől hatályos könnyítéseket tartalmazó egyszerű bejelentéssel – ebben az esetben az egyszerű bejelentését az ÉTDR-en keresztül kell megtennie. Az új bejelentésnek a 2019. október 24. napjától hatályos szabályoknak kell megfelelnie. Amennyiben az egyszerű bejelentést 2019. október 24. napja előtt tették meg, és az építtető az építési munkaterületet a fővállalkozó kivitelező részére átadta, tehát az építőipari kivitelezési tevékenységet megkezdték, akkor az elektronikus építési naplót továbbra is vezetni kell.

 

Szakértőnk által felvetett további kérdések válaszokkal:

Mit igazol az építés felügyelet által kiadott hatósági bizonyítvány?

A hatósági bizonyítvány az egyszerű bejelentés alapján épült épület elkészültét igazolja.

Többlakásos lakóépület egyszerű bejelentéssel történő építése utáni legalizálásához mi szükséges?

A többlakásos lakóépület elkészülte után az előírás szerinti hatósági bizonyítvány beszerzése szükséges. A hatósági bizonyítvány véglegessé válása után külön felügyeleti eljárásban kell kérni az épület lakásainak terültkimutatási igazolását, mely a helyszíni szemlén tapasztaltak és a benyújtott helyiséglista vagy társasház alapító okirat és annak alapterületi kimutatása alapján kerül rögzítésre. Albetétesítés az ingatlan-nyilvántartási rendszerben kizárólag ezen okirat alapján lehetséges.

 

Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.

Csatlakozz a már 19.000 tagú építkezős/felújítós csoportunkhoz, a Házépítőkhöz!

 

Tájékoztatjuk, hogy jelen cikk nem minősül hiteles jogszabály-értelmezésnek, az itt közöltek kizárólag a szerző magánvéleményét tükrözik. A szövegben az érintett jogszabályok és jogszabályhelyek feltüntetése elsősorban azt a célt szolgálja, hogy az olvasó ezek alapján felkutathassa a konkrét jogszabályi rendelkezést és így tájékozódjon, illetve ezzel választ kaphasson a felmerült kérdéseire.

Ez a cikk jogi tanácsadásként nem értelmezhető. A cikkben szereplő információk az alapul szolgáló és feltüntetett jogszabályokban ellenőrizhetők.

Az esetleg előforduló hibákért és az ezekből fakadó károkért a szerző és a Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület nem vállal felelősséget. A megjelenített információk és adatok kizárólag tájékoztatásul szolgálnak, azok teljességéért és minden élethelyzetre való alkalmazhatóságáért a szerző és a Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület felelősséget nem vállal.