Elképzelhetetlen a napunk kávé nélkül. Van, akinek elég reggel egy csésze és egész nap pörög, de van, aki 2 óránként iszik egy adagot, hogy szinten tartsa az akivitását. Etiópiából indult világkörüli útjára, és ma már a kotyogóssal főzött feketekávé nemzeti kincsünknek számít. Lehet élni nélküle, de felesleges. 32 féle őrölt kávét teszteltünk, jöhet a fekete leves?

borito1.jpg

A KÁVÉ TÖRTÉNETE

A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik. Az egyik változat szerint a kávé élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel Kr. e. 300-ban, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, hogy ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek. A másik történet szerint egy Rhazes (852-932) nevű arab orvos a kávét, a “quawa” nevű élénkítő növényt orvosságként használta és ő említette Al-Haiwi (A kontinens) című munkájában.

A kávét először a 15. században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára. A 16. század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték.

A magyar szájhagyományban a “fekete leves” kifejezés a 17. századból származik. Az 1680-as években a váradi pasa el akarta fogatni Thököly Imre fejedelmet, ezért egy ebédmeghívás ürügyével magához csalta. Thököly azonban elővigyázatos volt és gyanakodott, hogy készül valami ellene, így az ebéd után gyorsan távozni akart, mire az egyik janicsár aga a következő szavakkal tartotta vissza: „Ne siess Uram, hátra vagyon még a fekete leves!” Miután a vendég kuruc fejedelem megitta a kávéját, láncra verve vitték az isztambuli Héttorony börtönébe.  Az úgynevezett “fekete leves”, azaz a kávé fogyasztása a török étkezés elmaradhatatlan kellékeként vált ismertté a középkori Magyarországon. (forrás: wikipédia)

 

ROBUSTA VS. ARABICA KÁVÉK

2 különböző fajta kávécserje termése az arabica és a robusta. A robusta igénytelenebb, alacsonyabban fekvő területeken is megterem. A robusta erősebb, magasabb koffeintartalmú kávé, de egyszerűbb kávéélményt ad.

A robusta kávé fő termőterületei: Nyugat-Afrika, Elefántcsontpart, Angola, Uganda, Indonézia, Vietnám.

Az arabica-t macerásabb termeszteni és csak magasabb (1000-2000m) hegyeken nő. Ennek megfelelően az arabica fajta a drágább kávé (úgy a duplája az ára a robustáénak). A tiszta arabica savanyúbb, kevésbé keserű, hosszú lecsengésű, aromagazdag kávé.

Az arabica kávé fő termőterületei: Etiópia, Tanzánia, Guatemala, Java, Costa Rica, India. Kolumbia, Brazília.

img_7195.jpg

A TESZT MENETE

A márkás kávék mellett természetesen bevásároltunk az áruházak sajátmárkás termékeiből is.

A 32 féle kávét 3 turnusban kóstoltuk meg. Ennek fő oka, hogy kb 10-12 kávé után a illatreceptorok hajlamosak elfáradni, bár az ízlelőbimbók kitartóbbak, mégis így éreztük korrektnek a tesztet.

A 12 kávé kóstolását is megfeleztük egy fél órás szünettel. Közben vízzel kiöblögettük az előző kávék ízét. 2 kávé között is folyamatosan ittunk vizet.

A teszten a kávékat, minden főzés után kitisztított kotyogós kávéfőzőben főztünk le.

A kávékat közvetlenül főzés után szagoltuk és pár másodperccel később kóstoltuk. Melegen intenzívebb az íze, jobban elkülönülnek az aromák.

Természetesen magában kóstoltuk a kávét, tehát cukor és tej nélkül.

A teszten 11-en vettünk részt.

A tesztre a 3.500 Ft/kg egységár alatti, országosan kapható kávék kerültek be.

 

ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK

A kávék tiszta robusták, keverékek és 100% arabica fajták is lehettek. Kóstoláskor senki nem tudta, hogy éppen mit iszik, ezért be kellett írni a felismert jelleget is a pontozólapra.

A kávé elég összetett ital, ezért a pontozást is kiterjesztettük több részre.

1. Kávéillat: mindegy hogy robusta vagy arabica fajtára jellemző illatot érzünk, itt a kávéillat intenzitására voltunk kíváncsiak, hogy forrón kiadja-e a finom kávéaromákat

2. Pörkölés illata: ennek akkor volt szerepe, ha kellemetlen, túl-pörkölt illatot éreztünk

3. Testesség: a sűrűség mértéke, amit a kávéban rejlő olajok adnak meg. A híg, üres kávékat lepontoztuk.

4. Kávé íz: a felszabaduló aromák gazdagságát pontoztuk

5. Keserű íz intenzitása: a keserű íz egy jó kávénál a magas koffeintartalom jele lehet. Rossz kávénál pörkölési hiba, de akár fajtajellegzetesség is lehet. Nem volt baj, ha keserű ízt éreztünk, sőt, de a túlzottan keserű vagy csak keserű kávékat lepontoztuk.

6. Pörkölés íze: mennyire intenzív a kávé íze? A pörkölés minősége gazdagította-e a kávé aromákat?

7. Ízharmónia: minden kávé kóstolása után vártunk 15-20 másodpercet és az utóízzel együtt értékeltük az adott kávé harmóniáját