2019 október 24.-től változtak a sajáterős – ún. “kalákás” – építési tevékenység szabályai. Nagy öröm ez azoknak a szakembereknek, akik szakképzettségük alapján megtehetik, hogy saját részre építsenek vagy közvetlen hozzátartozóinak besegítsenek az építkezési munkálatokban.

De ennek a könnyítésnek is vannak fontos szabályai, melyeket, ha nem tartanak be az építtetők, akár csúnya bírságok is kinézhetnek számukra. Megmutatjuk milyen gyakori kérdések merülhetnek fel egy ilyen sajáterős építkezés alkalmával, illetve meg is próbáljuk válaszolni azokat.

Jogszabályi alapok

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39. § (6) bekezdése szerint „Aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet csak az ott meghatározott feltételekkel, saját vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozó céljára végezhet.”

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § alapján:

„(1) E törvény alkalmazásában

  1. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;”.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 12. § (6) bekezdés b) pontja értelmében „Az építőipari kivitelezési tevékenység építési szakmunkáit vagy annak egyes munkafázisait saját részre vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozó részére a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezheti, szakirányú szakképesítés nélkül, a szakmai szabályok betartása mellett

  1. b) építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött esetben a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével.”.

A fentiek alapján a saját vagy a hozzátartozó részére végzendő építőipari kivitelezési tevékenység dokumentálása az alábbiak szerint történik:

  • A saját, illetve a hozzátartozó részére végzendő építőipari kivitelezési tevékenységet a vállalkozó kivitelezővel kötendő kivitelezési szerződésben szükséges rögzíteni.
  • Az elektronikus építési naplóban a vállalkozó kivitelező részére a szokásos módon létre kell hozni az elektronikus főnaplót vagy alnaplót és el kell végezni az elektronikus építési napló alkalmazással kapcsolatos kézikönyvek és útmutatók szerinti lépéseket (ezeket itt most nem részletezzük).
  • A „Szerződés rögzítése” során „A saját vagy hozzátartozó részére végzett építési tevékenység” kiválasztására az e-napló alkalmazás már nem ad lehetőséget. Erről a program szövegrészlettel is tájékoztatja a felhasználót.
  • A „Napi jelentés” megtétele során az „Új szakma” mezőben szükséges rögzíteni a saját vagy hozzátartozó részére végzett építési tevékenységet végző személyeket. Ezt úgy kell megtenni, hogy a „Napi létszám adatok” megadásakor a legördülő „Szakma” mezőben az „Egyéb, kivitelezési tevékenységet saját vagy hozzátartozó részére végző személy” sort szükséges kiválasztani. Itt kérdésként merül fel, hogy a Kivitelező vállalkozó és a munkát végző személy között milyen jogviszony áll fent! (alkalmazott, megbízás, alkalmi munkavállaló?)
  • A „Bejegyzések” alatt az „Új bejegyzés” szövegében rögzíteni kell a szerződés szerinti saját célú tevékenységet.

Egyszerű bejelentés szabályainak változása

A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása alapján 2019. október 24-étől valamennyi egyszerű bejelentés az ÉTDR-ren (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) keresztül történik. Ez azt jelenti, hogy október 24-étől az elektronikus építési napló készenlétbe helyezése már nem minősül egyszerű bejelentésnek.

A változások főleg a természetes személy saját lakhatásának biztosítása céljából tervezett építkezéseket érintik. Így amennyiben az építtető természetes személy és az egyszerű bejelentéssel saját lakhatását szeretné biztosítani, 2019. október 24-étől nem kötelező, hanem választható az elektronikus építési napló vezetése. Fontos tudni, hogy ez a módosítás csak erre az építtetői körre vonatkozik, másoknak – így például, ha az építtető gazdasági társaság vagy más számára történik az építés vagy többlakásos (pl.: ikerház) de egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó kivitelezés – továbbra is kötelező az elektronikus építési naplót vezetni.

NAGYON FONTOS FOGYASZTÓVÉDELMI MEGJEGYZÉS:

Az építtető érdekeit szolgálja, hogy elektronikus építési naplót ezután is bárki nyithat az építkezéséhez! Érdemes ezt megfontolni, hiszen az építési napló alkalmas arra, hogy hatósági vagy bírósági eljárásban a benne foglaltak hitelt érdemlően bizonyítsák az építési folyamat során történteket.

A 2019. október 24. napjától tett bejelentéseknél, amennyiben azt természetes személy saját lakhatásának biztosítása céljából teszi (bejelentéskor nyilatkozni kell erről a tényről), a bejelentési dokumentációtól való eltérést az építtetőnek nem kell külön bejelentenie, ugyanakkor előírás, hogy az aktuális szabályoknak megfelelő kivitelezési dokumentációnak az építkezés helyszínén rendelkezésre kell állnia.  Elektronikus építési napló esetében a hatályos előírások szerint viszont az eltérést fel kell tölteni az építési naplóba a változtatás tényleges megkezdése előtt.

Nem kötelező továbbá ezen bejelentések körében a tervezői művezetés, valamint a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás sem, így ezek hiánya nem akadályozza az építkezést. Elektronikus építési napló vezetése mellett a kivitelezői felelőség biztosítás a naplóvezetés feltétele.

Egyszerű bejelentéshez szükséges dokumentumok listája

A módosítások eredményeként az építtetők mostantól egy helyen megtalálhatják az egyszerű bejelentéshez szükséges dokumentumok felsorolását a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. mellékletében, az alábbiak szerint:

  1. melléklet a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelethez

Az egyszerű bejelentési dokumentáció munkarészei:

  1. Helyszínrajz M=1:200 méretarányban, amely tartalmazza a következőket:
  2. a) helyi építési szabályzat szerinti építési hely és építési mód feltüntetése,
  3. b) az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanok jogi határai az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis alapján,
  4. c) az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanok meglévő építményei, domborzata, növényzete,
  5. d) a tervezett épület tetőidommal, csapadékelvezetés módjának feltüntetésével,
  6. e) a tervezett építmények,
  7. f) a tervezett tereprendezés, térburkolatok és felszíni vízelvezetés,
  8. g) a tervezett és meglévő közműcsatlakozások helye és kapacitása,
  9. h) a tervezett közterület-csatlakozás,
  10. i) az égéstermék-elvezető rendszerek feltüntetése,
  11. j) vízszintes és magassági méretezés.

  1. Alaprajzok M=1:100 méretarányban, amelyek méretekkel ellátva tartalmazzák a következőket:
  2. a) az elmetszett és a nézet irányába eső nem teljes szintmagasságú szerkezeteket,
  3. b) a beépített berendezési tárgyakat,
  4. c) a nyílásokat,
  5. d) az ábrázolt szintek szintváltását és szintmagasságát, a szintáthidalók emelkedési irányát, mindkét végének szintmagasságát,
  6. e) a szerkezeti dilatációk helyét,
  7. f) a földszinti alaprajzon a csatlakozó véglegesen rendezett terepet, az épület körüli járdát, az előlépcsőt és egyéb szerkezeteket,
  8. g) az égéstermék-elvezetőket,
  9. h) az északi irány jelölését, a metszetek helyét, esetleges törését és nézetének irányát,
  10. i) az egyes helyiségek megnevezését, alapterületét és padlóburkolatát,
  11. j) az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzait – a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével -, amelyek a tervdokumentációban összevonhatóak.

  1. Metszetek M=1:100 méretarányban, a megértéshez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró módon felvett metszet, amely tartalmazza a következőket:
  2. a) az elmetszett, a nézet irányába eső látható, indokolt esetben a nézet irányába eső, de a más szerkezetek által takart szerkezeteket,
  3. b) zártsorú beépítés esetén a szomszéd épületek alapsíkját,
  4. c) az építményhez csatlakozó véglegesen rendezett terepet és járdát,
  5. d) valamennyi, a metszeten megjelenített szerkezet rétegrendjét,
  6. e) vízszintes és magassági méretezést.

  1. Homlokzatok M=1:100 méretarányban, amelyek tartalmazzák a következőket:
  2. a) a tervezett épület homlokzatait egész telken átmenő terepmetszettel,
  3. b) valamennyi homlokzati anyag megnevezését,
  4. c) a tervezett növényzetet, térburkolatokat,
  5. d) a tervezett tereprendezést,
  6. e) vízszintes és magassági méretezést.

  1. Műszaki leírás

 5.1. Építészeti műszaki leírás:

  1. a) tervezői nyilatkozat az alapvető követelményeknek való megfelelőségről,
  2. b) amennyiben nem csak lakás, akkor a további rendeltetések leírása,
  3. c) az építési telek ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagy jogszabály előírásain alapuló terheléseinek összefoglalása,
  4. d) beépítési százalék, építmény-, épületmagasság, összes hasznos alapterület,
  5. e) anyagok, színek ismertetése,
  6. f) leírás a környezethez való illeszkedés bemutatásával,
  7. g) helyiséglista és terület-kimutatás,
  8. h) közműellátás ismertetése,
  9. i) az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti számított építményérték,
  10. j) aláírólap, amely benyújtható elektronikusan aláírt PDF formátumban, papíralapú formátumban, illetve ha információtechnológiai feltételei fennállnak, úgy az aláíró saját nevében kitöltött és saját személyi azonosításával benyújtott elektronikus űrlap útján, továbbá amely tartalmazza a következőket:
  11. ja) a telek azonosító adatai,
  12. jb) az építtető neve, szervezet megnevezése,
  13. jc) a tervezésben részt vett valamennyi tervező neve, tervezői jogosultsági száma és a tervező(k) sajátkezű aláírása.

5.2. Épületgépészeti műszaki leírás, melynek minden esetben része:

  1. a) alternatív energiaellátás megvalósíthatósági elemzése az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben meghatározott esetekben és annak 4. melléklete szerint,
  2. b) az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet hatálya alá tartozó épületek esetében legalább az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. melléklet 2. pontjában meghatározott részletezettséggel a követelményeknek való megfelelést igazoló épületenergetikai számítás,
  3. c) az építmény gépészeti kialakítása, vízellátási, szennyvíz- és csapadékvíz elvezetési, gázellátási és égéstermék elvezetési; fűtési és hűtési, valamint légtechnikai rendszerek bemutatása, összefoglalása.

5.3. Épületvillamossági műszaki leírás:

  1. a) épületvillamossági rendszerek összefoglaló leírása,
  2. b) az építmény villamos energiával történő ellátása, erős- és gyengeáramú rendszere, villámvédelem, érintés(hiba) védelem és egyéb megvalósítandó villamos rendszerek.

5.4. Tartószerkezeti műszaki leírás:

  1. a) az építmény tartószerkezetének rendszere, az alkalmazott fesztávok, a fő teherhordó elemek kialakítása, jellemző fő méretei, a betervezett anyagok, gyártmányok minőségi és teljesítmény-követelményei, szükség esetén a megvalósíthatóságot biztosító technológiai leírások,
  2. b) meglévő építmény esetén a tehernövekedéssel érintett függőleges és vízszintes teherhordó szerkezetéről, valamint a meglévő teherhordó szerkezetek megfelelőségéről, illetve megerősítésére vonatkozó tartószerkezeti megoldások.

  1. Tartószerkezeti terv, zártsorúan vagy ikresen csatlakozó épületek, emeletráépítés, monolit vasbeton szerkezet vagy 5,4 métert vagy azt meghaladó támaszközű tartószerkezet esetén, számítással igazolva
  2. a) alapozás, zártsorú és ikres beépítés esetén a szomszédos, meglévő épületek feltárás útján meghatározott alapsíkjának megadása,
  3. b) teherhordó falak és pillérek,
  4. c) monolit és előre gyártott födémek és azok elemei,
  5. d) szintek áthidalására szolgáló szerkezetek.

Látható, hogy a szabályozás több teljesítendő követelményt határoz meg a sajáterős építkezés során is! Ebben az esetben sem tekinthetünk el a tervdokumentációk elkészítésétől és azoknak az építkezés helyszínén rendelkezésre kell állniuk!

Az egyszerű bejelentéses kivitelezésre a kivitelei tervek előírása is vonatkozik.  Azaz, ha az abban foglaltaknak a kivitelezés megfelel, akkor a szakirányú kiviteli terveket el kell készíteni és azoknak is az építési helyszínen papír alapon (nyomtatott formában) rendelkezésre kell állniuk. Elektronikus építési napló vezetése esetén a kiviteli terveket a napló tervnaplójába is fel kell tölteni.

Mi vonatkozik a korábban elkezdett építkezésekre?

Mivel az új szabályok az új bejelentésekre vonatkoznak, ezért aki az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével már megtette a bejelentést és az alapján az építési tevékenységet megkezdte, arra a 2019. október 24-e előtti szabályok vonatkoznak.

Ez azt jelenti, hogy az ő esetükben továbbra is az elektronikus építési naplóban „zajlik minden”, így azt kötelező tovább vezetni, valamint kötelező a tervezői művezetés, a felelősségbiztosítás, és az eredeti dokumentációtól való eltérést ugyanúgy be kell jelenteni, mint korábban.

A témát körbejárjuk egy második cikkben is, ahol még több felmerülő kérdést válaszolunk meg. Amennyiben Önnek is vannak kérdései, kérjük írja meg nekünk a hozzászólásokban és mi igyekszünk azokra is korrekt, szakszerű tájékoztatást adni.

 

Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.

Csatlakozz a már 19.000 tagú építkezős/felújítós csoportunkhoz, a Házépítőkhöz!

 

Tájékoztatjuk, hogy jelen cikk nem minősül hiteles jogszabály-értelmezésnek, az itt közöltek kizárólag a szerző magánvéleményét tükrözik. A szövegben az érintett jogszabályok és jogszabályhelyek feltüntetése elsősorban azt a célt szolgálja, hogy az olvasó ezek alapján felkutathassa a konkrét jogszabályi rendelkezést és így tájékozódjon, illetve ezzel választ kaphasson a felmerült kérdéseire. Ez a cikk jogi tanácsadásként nem értelmezhető. A cikkben szereplő információk az alapul szolgáló és feltüntetett jogszabályokban ellenőrizhetők. Az esetleg előforduló hibákért és az ezekből fakadó károkért a szerző és a Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület nem vállal felelősséget. A megjelenített információk és adatok kizárólag tájékoztatásul szolgálnak, azok teljességéért és minden élethelyzetre való alkalmazhatóságáért a szerző és a Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület felelősséget nem vállal.

Források: e-epites.hu, Miniszterelnökség

A cikk megírásához szakmai segítséget nyújtott Kovács Ferenc műszaki ellenőr, elektronikus építési napló vezetési szakértő.