Bármilyen időszakot is élünk, az építőiparban nagyon kevesen foglalkoznak a jótállás – vagy más néven garancia – érvényesítésével, legyen az kivitelezői vagy vásárlói oldal. Aktuális cikkünkben megmondjuk mire figyeljen és hogyan érvényesítse ingatlan vásárláskor a jogszabályban meghatározott garanciákat.


A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról a 181/2003.(XI.5.) Korm. rendelet határoz, amely szabályok kiterjednek az újonnan épített lakásoknak és lakóépületeknek meghatározott épületszerkezeteire, meghatározott lakás- és épületberendezések beépítésére, illetve beszerelésére, valamint az e lakóépületekre tekintettel meghatározott, a lakásokat kiszolgáló helyiségeire és részeire.

A jótállási kötelezettség kiterjed továbbá az újonnan épített lakásoknak, lakóépületeknek, közhasználatú építményeknek meghatározott épületszerkezeteire és az azok létrehozásánál felhasznált egyes termékeire és anyagaira is.

 

Kit terhel a jótállási kötelezettség?

A jótállási kötelezettség a kivitelezési szerződés alapján az építési, szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt terheli. A vállalkozó az rendeletben foglaltaknál a megrendelőre nézve kedvezőbb jótállási feltételeket is vállalhat.

Semmisnek tekinthető a rendelet alapján az a megállapodás, amely a rendeletben foglaltaktól a megrendelő hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe a rendelet rendelkezései lépnek.

 

A jótállás időtartama

A jótállás időtartama a kormányrendeletben három részre bontott, az alábbiak szerint.

A jótállás időtartama a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított

  1. három év a kormányrendelet 1. számú mellékletében meghatározott épületszerkezetekre és a 2. számú mellékletében meghatározott épületberendezésekre, például: burkolatok (ideértve a festést, a mázolást, tapétázást is), épületen levő ereszcsatornák és esővízlefolyó vezetékek, stb.;
  2. öt év a kormányrendelet 3. számú mellékletében meghatározott épületszerkezeti termékekre, mint például: tetőhéjalások, válaszfalak, csapadékvíz és használati víz elleni szigetelések, nyílászáró szerkezetek, elektromos tápvezetékek, stb.;
  3. tíz év a kormányrendelet 4. számú mellékletében meghatározott épületszerkezeti termékeire, mint például: alapozási szerkezetek, teherhordó vázak, födémek, fedélszerkezetek, szellőzőkürtők, kémények, stb.

 

Szükséges a jótállás érvényesítéséhez jótállási jegyet kérni a vállalkozótól?

A kérdésre egyértelmű igen a válasz. Sőt, a jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. A vállalkozó lakásonként külön-külön köteles kiállítani a jótállási jegyet, és azt a műszaki átadás-átvételi eljárás során kell, hogy átadja a vevőnek.

 

Mit tartalmazzon a jótállási jegy?

A jótállási jegynek tartalmaznia kell:

  • a jótállás körébe tartozó lakás, a lakást kiszolgáló helyiségek és épületrészek, valamint épületszerkezetek és berendezések meghatározását,
  • a vevőt a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét és feltételeit,
  • a vállalkozó és az általa a javításra kijelölt szervezet nevét és címét,
  • a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontját.

A jótállási jegynek utalnia kell továbbá arra, hogy a jótállás a jogosult jogszabályból eredő jogait nem érinti.

FONTOS: A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jogosult részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét. Ez a szabály az ingatlan vásárlót – tulajdonost – védi!

 

Mennyi ideje van a vállalkozónak a garanciális hiba kijavítására?

A rendeletben foglaltak szerint a vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni. Ráadásul a javítást, a cserét, a munka újbóli elvégzését úgy kell teljesítenie, hogy az lehetőség szerint a lakóépület, illetőleg a lakás használatát ne akadályozza.

 

Készült az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.

Csatlakozz a már 19.000 tagú építkezős/felújítós csoportunkhoz, a Házépítőkhöz! KATT IDE!