Az ár-érték arány tudatosság az egyik legfontosabb szemlélet, amivel pénzügyileg sikeres lehetsz. Nem arról szól, hogy garasoskodjunk, hanem arról, hogy a rendelkezésünkre álló pénzt a lehető leghatékonyabban költsük el olyan termékekre és szolgáltatásokra, amikre mindenképp szükségünk van. Mit is jelent ez pontosan?

MI AZ ÁR-ÉRTÉK ARÁNY?

2 megközelítése van, az egyik a költségszemlélet, a másik pedig, hogy a vásárlói szempont.

Költség szemlélet

2 fogalom:

1. Előállítási költség: nagyon leegyszerűsítve azok a költségek, amelyek közvetlenül szükségesek ahhoz, hogy egy terméket le tudjunk venni a polcról. Tehát az alapanyag, gyártási, minőségellenőrzési és logisztikai költségek, továbbá a kereskedőnél azok a költségek, amelyek a termék polcrahelyezésének közvetlen költségei pl az árufeltöltő 1 kg édességre eső bére.

2. Overhead költség: nem termelő dolgozók összes költsége és a cég nem termelő tevékenységeinek költsége. A termék kereskedelmi-marketing költségei mind a gyártónál, mind az eladónál (bár ezt egyes cégeknél visszosztják a termék önköltségébe).

———————————————————–

Egy példa az ár/érték arányra költség szempontból

Az ismert és népszerű, sokat reklámozott édesség egységára 3.810 Ft/kg, ennyiért vehetjük meg általában az üzletekben 27% Áfával. Tehát a nettó bolti ára 3.000 Ft/kg.

Az előállítási költsége nettó 1.000 Ft/kg. A gyártó 2.000 Ft/kg áron adja el a kereskedőnek a terméket, tehát 1.000 Ft/kg a profit és overhead költség, ami beleépül a termék gyártói eladási árába.

A polcon nettó 3.000 Ft/kg áron találjuk a terméket, így nem nehéz kitalálni, hogy a kereskedő is 1.000 Ft/ kg árrést tett a beszerzett édességre, ami fedezi az eladási költségeket és tartalmaz profitot is.

Az édesség ár-érték aránya jelen esetben polci ár/közvetlen önköltség= 3.000 Ft / 1.000 Ft = 3.

A második legfinomabb azonos édesség egy sajátmárkás termék, aminek nettó ára 1.800 Ft. Az előállítási költsége 750 Ft/kg. Ár-érték aránya: 1800 Ft/kg  /  750 Ft/kg= 2,4.

A 2. legfinomabb termék ( a Maradok a pénzemnél csapat teszteredménye alapján) jóval olcsóbb és az ár/érték aránya is kedvezőbb….

————————————————————

Ár/érték arány < 1, azt jelenti, hogy a terméket az önköltségi ára alatt vesszük meg

Ár-érték arány = 1, azt jelenti, hogy a terméket önköltségi áron vesszük meg

Ár-érték arány > 1, azt jelenti, hogy a terméket az önköltségi árnál drágábban vesszük meg, ami normális, egészen addig, amíg nem sokszoros árat fizetünk.

Ami nagy hiányossága ennek a szemléletnek az, hogy nem értékeli a termék minőségét. Hiába alacsony egy kolbász ár-érték aránya, ha az “olcsó húsnak híg a leve” eset érvényesül és ehetetlen a termék.

Ráadásul a termékek önköltségét sosem fogjuk megtudni és nem is biztos, hogy számunkra releváns, mert ha egy költség szempontból kiváló ár/érték arányú termék rossz minőségű, akkor úgysem vesszük meg!

Előnye – hogyha ismertek az adatok-, akkor felfedi a túlárazás tényét!

 

MI ALAPJÁN ÍTÉLHETI MEG EGY VÁSÁRLÓ AZ ÁR/ÉRTÉK ARÁNYT SAJÁT MAGA?

2 lehetőséged van

1. Több terméket kipróbálsz, megkóstolsz és az általad érzett minőség és a hozzájuk tartozó ár alapján döntesz. Az általad érzett minőség és az, hogy ez mennyi pénzt ér meg neked, ez adja meg a Te általad definiált ár-érték arányt!

2. Maradok a pénzemnél csapat tesztjeit olvasod és az alapján döntesz 🙂

Előnye mindkét esetnek, hogy erősebben esik a latba a minőség, mint az ár. Vannak olyan termékcsoportok, ahol a piacvezető hiába drágább kétszer, mint az árban őt követő rivális, ha egyszerűen a piacvezető sokkal magasabb minőségű, az őt követő második pedig olcsó, de kidobott pénz megvenni.

Természetesen vannak olyan termékcsoportok, ahol a piacvezetőt már minőségben is megközelítették, esetleg meg is előzték, viszont kedvezőbb az áruk, mint a piacvezetőé. Ezeket a termékeket hívják jó vételnek.

 

A 3 DÖNTŐ OK

1. Hatékonyan költöd el a pénzed, a minőségért és a beltartalomért fizetsz, nem a csomagolásért

2. Az ár/érték tudatosság az anyagi sikered kulcsa is, elindulsz egy pénzügyileg kedvezőbb jövő felé

3. Elkerülöd a kognitív disszonancia érzését vásárlás után ( a rossz érzését, hogy nem jól döntöttél vásárláskor)