bor1_105.jpg

 

A MÉZ A MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYVBEN

2 típusú méz van említve

– Virágméz (nektárméz): növények nektárjából származó méz
– Édesharmatméz (mézharmatméz): főképpen a növényi nedvet szívó rovarok által (Hemiptera) az élő növényi részek kiválasztott anyagából vagy nedvéből nyert méz.

Előállítási és/vagy megjelenési mód szerint lehet: 

– Lépesméz: a méhek által újonnan épített, még a szűzlépek sejtjeiben vagy kizárólag méhviaszalapú műlépre épített, szűzlépben tárolt és lefedett sejteket tartalmazó egész lépben vagy léprészekben értékesített méz.

– Darabolt lépesméz: egy vagy több lépdarabot tartalmazó méz.

– Csorgatott méz: olyan méz, amelyet a fiasítástól mentes lépekből, azok felnyitása után kicsurgatással nyernek.

– Pergetett méz: olyan méz, amelyet a fiasítástól mentes lépekből centrifugálással nyernek.

– Sajtolt méz: fiasítástól mentes lépek sajtolásával, 45 oC-ot meg nem haladó mérsékelt hő alkalmazásával vagy anélkül nyert méz.

– Filtrált méz: amelyből az idegen szerves és szervetlen anyagokat olyan szűrési módszerrel távolítják el, amely a méz virágportartalmának jelentős csökkenését eredményezi.

Előírások a virágmézre:

– fruktóz- és glukóztartalom legalább 60%

– szacharóztartalom legfeljebb 5%

– nedvességtartalom legfeljebb 20%

 

MIÉRT KRISTÁLYOSODIK KI A MÉZ?

A méz kristályosodása természetes folyamat.

A méz gyakorlatilag természetes cukor, víz és ásványok elegye.  A termelői méz több, mint 60%-a cukor (alapvetően glükóz és fruktóz), a víztartalma pedig 20% alatti (sűrűbb mézeknél 10% körüli).
A termelői méz kristályosodási folyamata alapvetően három tényezőtől függ:

– a mézben lévő glükóz és fruktóz konkrét arányán, ugyanis a glükóz (szőlőcukor) segíti elő a kristályosodást a vízoldhatósági tulajdonsága miatt.  Amelyik mézben több a glükóz, az gyorsabban kristályosodik. Minden nektár más-más glükóz-fruktóz összetétellel rendelkezik, ezért (is) eltérő az egyes mézfajták kristályosodási sebessége.